Április 7-én ünnepélyes keretek között vehették át elismeréseiket a 2014-es Iránytű turisztikai kommunikációs verseny díjazottjai.

Iránytű 2014

Az Iránytű 2014 kommunikációs versenyre utazási irodák, nonprofit szervezetek (Tourinform irodák, turisztikai hivatalok, TDM-szervezetek, egyesületek), szállodák, továbbá az általuk megbízott kreatív ügynökségek nevezhettek hat kategóriában: print, web, eseménymarketing, kommunikáció az eladás helyén, hirdetések és reklámkampányok. Idén  a webes megoldásokat kiegészítették alkalmazásokkal, közösségimédia-kampányokkal és mobilapplikációkkal is.

Az Iránytű 2014 versenyre közel 60 nevezés érkezett. A legtöbben, 21-en a print kategóriában neveztek. A web kategóriára 14 projekt nevezése érkezett.

A zsűri és a nagyközönség véleménye alapján végül összesen 31 oklevelet, illetve díjat osztottak ki a legjobbaknak. A shortlisteseken, a dobogósokon és a közönségdíjazottakon kívül egy különdíjat is átadtak az év leghatékonyabb kommunikációs kampányáért, valamint egy fődíjat az év turisztikai kommunikációs kampányáért.

Iránytű 2014 szakmai zsűrije

A beadott munkákat szakmai zsűri is értékelte, a Turizmus Trend szerkesztőségében. A zsűri tagjai voltak:

– Déri Szilvia, marketingigazgató, Tensi Holiday,

– Krémer Julianna, művészeti vezető, Professional Publishing Hungary,

– Körömi Csenge, senior grafikus, Professional Publishing Hungary,

– Lunczner Ádám, onlinemarketing-szakértő,

– Mráz Gergő, key account manager, Turizmus Trend,

– Szántó Zoltán, főszerkesztő, Turizmus Trend.

Iránytű 2014 eredményei: a legjobb kommunikációs megoldások a hazai turizmusban

1. A legjobb turisztikai kiadványok / PRINT KATEGÓRIA

A kategóriát idén két részre bontották a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében. Így utazási katalógusok és város/ területi marketing alkategóriában is osztottak díjat.

Visit Pécs Szellem / Tér / Kép díjnyertes kiadvány

VÁROS/TERÜLET MARKETING 1. HELYEZETT: • Visit Pécs Szellem/ Tér/Kép Pályázó: Irány Pécs Turisztikai Nonprofit Kft.

VÁROS/TERÜLET MARKETING 2. HELYEZETT: • II. Győri meséskönyvem – városfelfedezés játékos formában Pályázó: Győri Megyei Jogú Város Önkormányzata

VÁROS/TERÜLET MARKETING 3. HELYEZETT: • Irány az erdő! Pályázó: Mecsekerdő Zrt.

UTAZÁSI KATALÓGUSOK 1. HELYEZETT: • Agra kommunikációs csomag Pályázó: Agra Kulturális Utazási Társaság

UTAZÁSI KATALÓGUSOK 2. HELYEZETT: • Budavár Tours Kft. Utazási katalógus 2014 tavasz-nyár-ősz Pályázó: Budavár Tours

UTAZÁSI KATALÓGUSOK 3. HELYEZETT: • Baggio katalógus Pályázó: Monogramma Kft.

SHORTLISTEN MARADT:

Lifestyle Hotel Mátra Superior Pályázó: Quaestio Kommunikációs Zrt.

ETO Park Hotel Business & Stadium Győr Pályázó: Quaestio Kommunikációs Zrt.

Buddha-Bar Hotel Budapest Klotild Palace: Best International Hotel Interior 2013-2014 pályázati anyag Pályázó: Mellow Mood Invest

Asztalra varázsolt vendégszeretet Pályázó: Miskolc és Térsége Turisztikai Egyesület

2. A legjobb online marketing megoldások / WEB KATEGÓRIA

Hello Világ utazási magazin Budavár Tours

 1. HELYEZETT: • Budavár Tours Hellovilag.hu új utazási magazin a Budavár Tours égisze alatt Pályázó: Budavár Tours Kft.

2. HELYEZETT: • Hajdúszoboszló Online Pályázó: Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft.

2. HELYEZETT: • Megújult a Cityrama weboldala Pályázó: CRB Cityrama Kft.

3. HELYEZETT: • Agra kommunikációs csomag Pályázó: Agra Kulturális Utazási Társaság

A közönségszavazás alapján:

1. HELYEZETT: • Hajdúszoboszló Online Pályázó: Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft.

2. HELYEZETT: • Az „Én Légitársaságom” díj Pályázó: Weco Online Kft. És Live Pr Kft.

3. HELYEZETT: • Family Wellness – Együtt pihen a család! Pályázó: Aquaworld Budapest

3. A legjobb turisztikai esemény marketing / ESEMÉNYMARKETING KATEGÓRIA

1. HELYEZETT: • Gyermek képviselőtestület Pályázó: Kaboom

2. HELYEZETT: • II. Aquaworld Ergométeres-és Medencés Sárkányhajó Kupa Pályázó: Aquaworld Budapest

3. HELYEZETT: • Az Év Szállása Verseny Pályázó: Szallas.hu Kft., kommunikációs partner: Sakkom Interaktív Kft.

4. A legjobb turisztikai hirdetések / HIRDETÉSEK KATEGÓRIA

1. HELYEZETT: • Harmónia testnek és léleknek Pályázó: Spirit Hotel Gyógyszálloda

2. HELYEZETT: • Lifestyle Hotel Mátra Superior Pályázó: Quaestio Kommunikációs Zrt.

3. HELYEZETT: • Magyar Turizmus Zrt. – külföldi imázsfilm Pályázó: HG 360 Reklámügynökség

SHORTLISTEN MARADT:

„Mi már készülünk a nyárra!” Pályázó: Sóstó-Gyógyfürdők Zrt.

Hungary NEXT koncepció országmárka Pályázó: Hungary Next országmárka-műhely

5. KOMMUNIKÁCIÓ AZ ELADÁS HELYÉN (POS) KATEGÓRIA

Hello Miskolc Tourinform Iroda

1. HELYEZETT: • Tourinform Miskolc – Miskolc Bolt – Miskolc kávézó- Információs iroda Miskolc szívében Pályázó: Midmar Nonprofit Kft.

2. HELYEZETT: • Nyíregyháza az Utazás 2013 nemzetközi idegenforgalmi kiállításon Pályázó: Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft.

6. A legjobb turisztikai reklámkampányok /  REKLÁMKAMPÁNYOK KATEGÓRIA

1. HELYEZETT: • Magyar Turizmus Zrt. – külföldi imázskampány Pályázó: HG360 Reklámügynökség

2. HELYEZETT: • Termáljég Kúra Pályázó: Front Page Communications

3. HELYEZETT: • Ajándékozza a világot karácsonyra! Pályázó: KLM

Különdíj:  Az Év leghatékonyabb turisztikai kommunikációja

Tök jó Zalakaroson

Az Év leghatékonyabb turisztikai kommunikációja különdíjat Mráz Gergő, a Turizmus Trend key account managere adta át a Tök jó Zalakaroson! – szezonnyitó programsorozatért a pályázó Zalakarosi Turisztikai Egyesület képviselőinek.

A szakmai zsűri azért tartotta fontosnak a díj kiosztását, mivel általánosan megfigyelhető volt, hogy a beadott pályázatok ritkán tartalmaztak eredményről, elérésről beszámoló részeket.

Fődíj: az Év Turisztikai Kommunikációs Kampánya

Végezetül kiderült, kié lett az Év Turisztikai Kommunikációs Kampánya. A díj elnyerésében fontos szempont volt, hogy az adott cég ne csak egyféle médiafelülettel nevezzen, illetve számított a kreativitás, a kivitelezés és a hatékonyság is.

AZ ÉV TURISZTIKAI KOMMUNIKÁCIÓS KAMPÁNYA DÍJ NYERTESE:

Az Agra kommunikációs csomag

Pályázó: Az Agra Kulturális Társaság

Agra: a legjobb turisztikai kommunikációs kampány 2014 nyertese

A Turizmus Trend által szervezett Iránytű 2014 turisztikai kommunikációs verseny nyerteseinek munkái a turizmus szereplői számára irányt mutatnak. Jó gyakorlatukkal megmutatják, hogy az egyes kommunikációs eszközöket hogyan lehet hatékonyan használni a turizmus marketingben.

The post Iránytű 2014: a legjobb turisztikai kommunikációs megoldások appeared first on Imázselemzés.

IV. Országimázs Konferenica, 2014. április 10. Pécs

Országimázs konferenciasorozat

Az Antall József Tudásközpont 2012 májusában hagyományteremtő szándékkal indította útjára az országimázs konferenciasorozatot, amelynek fő célja, hogy több nézőpont számára biztosítson fórumot, és olyan találkozóhely legyen, ahol a közigazgatási és szolgáltató szektor, szakmai és civil szervezetek, szakemberek és egyetemi hallgatók is hozzászólhatnak a témákhoz, így segítve elő az országimázs pozitív fejlődését, versenyképesebbé válását.

Az I. konferencia a magyar imázs általános jellemzőivel foglalkozott,

a II. konferencián az egészség- és kulturális turizmus témáját boncolgatta,

a III. Országimázs Konferencia Budapest imázsára fókuszált,

a IV. Országimázs Konferencia a Dél-Dunántúl imázsának fejlesztési lehetőségeit tárgyalja.

IV. Országimázs Konferencia 2014, Pécs

A IV. Országimázs Konferencia 2014. április 10-én lesz Pécsett a Tudásközpontban. A konferencia alcíme: Fókuszban a Dél Dunántúl.

The post IV. Országimázs Konferencia – Fókuszban a Dél-Dunántúl appeared first on Imázselemzés.

A verseny a turisztikai szektor Berlinale-ja, itt mérettetnek meg a világ turisztikai szereplőinek marketingkommunikációs anyagai. A megmérettetésre minden évben a világ legnagyobb turisztikai vására, a berlini Internationale Tourismus Börse előtt kerül sor. A díjakat a vásár alkalmával adják át a győzteseknek. A pályaműveket nemzetközi zsűri bírálja el. A nevezett filmeket a vásár látogatói is megtekinthetik az ITB Mozi program keretében.

A díjátadó során kiemelték, hogy a magyar szpot emocionalitásának köszönhetően nyerte meg a zsűri tetszését.

„Think Hungary – More than expected” Magyarország – több, mint amit várt

Az új Magyarország imázsfilm koncepciójának kialakításakor az alkotók arra törekedtek, hogy a hagyományos gulyás-csárda-paprikás mellé más asszociációkat is társítsanak hazánkhoz, szem előtt tartva a fiatalabb korosztály számára vonzó szórakozási és kikapcsolódási lehetőségeket is. A „Think Hungary – More than expected” (Magyarország – több, mint amit várt) szlogen arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország sokkal több, mint amire emlékeztek, amit sejtettek, amire számítottak. Az összeállításban Budapest századfordulós és modern épületei, páratlan kultúrája, a magyar találmányok, a fiatalok számára vonzó romkocsmák és az egyedülálló gasztronómia is helyet kaptak. Mindez a mai befogadó igényei szerint dinamikusan vágva, szemet gyönyörködtető motívumokkal, könnyen szerethető aláfestő zenével készült. A filmet eddig közel négyszázezren tekintették meg.

https://www.youtube.com/watch?v=lySnQRmQbiM&feature=youtu.be

Magyarország új imázsfilmjét a külföldi média képviselői már megtekinthették a londoni World Travel Market kiállítás alatt rendezett sajtótájékoztatón. Visszajelzésük szerint a film modern képvilága, hangulata és zenéje is elnyerte tetszésüket. Többen egyetértettek abban, hogy Magyarország esetében abszolút hiánypótló az új imázsfilm, mely alkalmas arra, hogy újabb célcsoportokat és a fiatalabb korosztályt is megszólítva, felkeltse az érdeklődést az ország megújult turisztikai kínálata iránt.

Forrás: turizmus.com

The post Magyarország imázsfilm ezüst Medve-díjat nyert Berlinben appeared first on Imázselemzés.

több mint trend –

sikeres, innovatív, kreatív szervezeti forma

A pontszerűen működő, egymással konkuráló turisztikai vállalkozások, szolgáltatók sem a hazai, sem a nemzetközi piacon nem lehetnek olyan eredményesek, mint az összehangolt turisztikai kínálattal rendelkező, egységesen megjelenő, közös marketing- és információs rendszereket használó szervezetek együttműködési hálózatai (Fodor Á. 2009).

Az együttműködés megoldást jelent a jó versenypozíció kialakítására, intenzívebb, hatékonyabb marketing tevékenységet generál. A feladatok újra felosztásra kerülnek egy professzionális és költséghatékony marketing- és menedzsmentstruktúrában, valamint közös kínálatot fejlesztenek, amely eredője a fokozódó piaci jelenlét.

Az új szervezet jelentősebb, közös költségvetéssel hatásosabb, nagyobb hatósugarú, célzott piaci kommunikációra képes. Az érdekellentéteken és a korábbi konfliktusokon túllépve, az egyes szolgáltatók érdekeinek összehangolásával a turisztikai együttműködések pozitív hatása lehet új térségi turisztikai márka és imázs kialakítása. Emögött professzionális márka- és pozícionálási politika, valamint a már meglévő turisztikai márkák stratégiai menedzsmentje áll. A kooperatív marketing alapja az együttműködés a közösségi (önkormányzati, civil) és a vállalkozói szféra között (Piskóti I. 2007). Az együttműködés formája sokféle lehet.

A tanulmány a turisztikai klaszterek stratégiai marketingjének jelentőségét vizsgálja a regionális turisztikai versenyképesség növelésében a dél-dunántúli idegenforgalmi régió példáját tekintve.

Turisztikai klaszter

Napjainkban a világgazdaság térképét sajátos központok, klaszterek uralják, amelyek kiemelkedő sikereket érnek el egy adott gazdasági területen (Porter, in Sziva I., 2010). A gazdasági csomópontokat specializálódás jellemzi.

A regionális klaszter egy adott iparág versenyző és kooperáló vállalatai, kapcsolódó és támogató iparágai, pénzügyi intézmények, szolgáltató és együttműködő infrastrukturális (háttér)intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás), vállalkozói szövetségek (kamarák, klubok) innovatív kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentrációja (Porter).

A földrajzi koncentrációból származó előnyök, a közelség miatt kialakuló, társadalmi alapokon nyugvó informális kapcsolatok révén válhat a klaszter rugalmasabbá és eredményesebbé a formális kapcsolatokra épülő piaci versenytársainál (Porter, M. E. 1999 in Sziva I. 2010).

A klaszter fogalma a helyről való gondolkodásunk új dimenzióját jelenti. Ebben a tekintetben különösen illeszkedik a turizmus jelenségéhez, folyamataihoz, minthogy a turizmus helyhez kötött, a helyi erőforrásokra épül, a vállalkozásokat közös akciókra készteti, valamint agglomerációkat, vonzáskörzeteket alakít ki – ezáltal a helyi, regionális fejlődés egyik fontos tényezője (Jackson, J. – Murphy, P. 2002).

A turisztikai klaszter a turizmusban érintett vállalatok (vállalkozói szféra) és intézmények (közösségi szféra) földrajzi koncentrációja.

Stratégiai klasztermarketing a turizmusban

A klaszterben a turisztikai termék köré csoportosuló, egymással versengő, ugyanakkor egymással kooperáló vállalkozások vesznek részt. A turisztikai klaszter marketing-gyakorlata felosztható egy befelé és egy kifelé irányuló tevékenységre. Előbbi jelenti a klaszter stratégiai marketingjének első lépéseit, a belső identitás megteremtését és a fejlesztések koordinációját. Utóbbinak alapelve az „együttműködve versenyezni”. A klaszter mint marketing-kooperáció egyik legfontosabb feladata az együttműködés szinergiáira épülően a márkaépítés és az értékesítés, kommunikáció. Ezt a „közös jegyek marketingjének” nevezhetjük, ahol kiemelt szerepe van a puha faktoroknak, az imázs- és márkaképzésnek. Ezzel összefüggően fontossá válik a minőség kérdése is, annak biztosítása, menedzsmentje és kontrollja. A klaszter kiváltképp alkalmas a turizmusban egyre meghatározóbbá váló, versenyelőnyt is befolyásoló minőség biztosítására, hiszen mint a turisztikai értéklánc szolgáltatásainak jól szervezett, regionálisan összehangolt hálózata (turisztikai erőforrások, attrakciók, infrastruktúra, szolgáltatás és egyéb támogató szektor csoportja) az egyes láncszemek összekapcsolásával komplex módon tudja a minőségmenedzsmentet elvégezni. A minőség és az arra épülő regionális klasztermárka azonosítja a klasztert, az általa összefogott turisztikai termékeket, szolgáltatásokat és régiót, ami által azok újra felismerhetővé válnak a piacon, új erőre kapnak és megoldást kínálnak speciális vevői igényekre.

Felkeltette érdeklődését a téma? Olvassa el a tanulmányt!

Gonda T. – Spiegler P. (2012): A turisztikai klaszterek szerepe a regionális marketingben. A teljes cikket a belinkelt címre kattintva olvashatja. A tanulmány megjelent a Marketing & Menedzsment folyóiratban (Marketing & Menedzsment XLVI.évf. 1-2. szám, pp.15-25.).

The post A turisztikai klaszterek szerepe a regionális marketingben appeared first on Imázselemzés.

A turizmus életminőségre gyakorolt hatása szerteágazó, azonban az ágazatot jelenleg szinte kizárólag a gazdasági tényezők alapján értékelik. Ugyanakkor szükséges, hogy a fenntarthatóság elvét követve mind a természeti, mind a társadalmi hatások felmérése is megtörténjen – fogalmazódik meg a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában . Ehhez kapcsolódik a stratégia azon célkitűzése, hogy a turizmusnak a társadalomra gyakorolt hatásait optimalizálja. Ebben a tekintetben egy turizmusbarát társadalom kialakítására törekszik, ahol helye van az alulról jövő kezdeményezéseknek. A stratégia hangsúlyozza a turizmus szerepét a munkahelyteremtésben, a vidékfejlesztésben és a helyi lakosság megtartásában – miközben figyelembe veszi azt is, hogy turizmusfejlesztés csak a megfelelő adottságokkal és feltételekkel rendelkező területeken indokolt.

A turizmus és a vidékfejlesztés összefüggésében különösen nagy hangsúlyt kapnak a társadalmi tényezők. Ehhez érdemes visszatekinteni az 1960-as és 1970-es évekre, amikor a vidék szerepe alapvetően változott meg, mivel az addig erőforrást jelentő vidék kedvezőtlen helyzetbe került – ekkor vált a közös európai politika kiemelt területévé is a vidékfejlesztés. A vidék értékeinek újrafogalmazásában a turizmus játszotta a főszerepet. Megváltozott a vidék reprezentációja és térhasználata, az agrártermelés mellett, illetve helyett megerősödött az ipari termelés és a turizmus (Megyesi B. 2007). Köstlin, K. (1996) azt a tézist képviseli, miszerint a turizmus teremtette meg a vidéket mint kulturális jelenséget, mivel a turizmus „esztétizálta” a helyiek életvilágát. A városiak a vidéket olyan helyként fogalmazzák meg, ahol a vágyott idillben élhetnek, így a vidék megjelenítésében az olyan kínálati elemek váltak hangsúlyossá mint a hagyomány, béke, csend, nyugalom, természet, jó levegő, barátságosság, közösség, kézművesség stb. (Csurgó B. 2007).

A vidék értékeinek felfedezése nem csak a turistákat, hanem a vidékre költözőket is magával hozta. A szuburbanizáció és a dezurbanizáció, azaz a városi népesség falvakba vándorlása révén maga a vidék is átalakul, városiasodik, ahogy a beköltöző lakosság városias élet- és viselkedésmódot hoz magával, valamint igényei szerint megerősíti a település infrastrukurális ellátottságát és gazdasági tevékenységét. Magyarország nagyobb vidéki városai, így Pécs körül is az 1980-as évek második felétől indult meg a szuburbanizáció, amikor is a központi városok helyett a népességnövekedés súlypontja a gyűrűbe, a városokat övező falvakba tevődött át, továbbá tényleges kiköltözési folyamatok indultak meg a nagyvárosokból a környező falvakba (Bajmóczy P. 2000).

Vidéki turizmus vizsgálata Baranya megyében

Baranya megye két kiforrott területi márkájú turisztikai célterületén, a Mecsek és Villány térségében vizsgáltuk, hogy a turizmus miként tudja megteremteni a vidék kiemelt pozícióját és vonzerejét, valamint hogyan képes megerősíteni a helyi lakosság önértékelését, értéktudatát. Ennek felmérése olyan módszertani apparátust követelt, ami képes a szubjektív tartalmak értékelésére, mint például a területi kötődés, a turizmussal szembeni attitűd vagy a térséghez fűződő érzelmi viszonyulás megragadására. A folyamat kimutatására a belső és a külső szemléletet egyaránt figyelembe vettük, amikor azt vizsgáltuk, hogyan értékelik a turisták a vidéki desztinációt, és hogyan tekintenek a helyi lakosok saját térségükre.

Vidéki turizmus Baranya megyében. Forrás: www.nyugatmecsek.hu

A vidéki társadalom turizmustudata

A turizmus társadalomra gyakorolt hatásainak optimalizálásához a kulcs a vidéki desztinációk esetében a turizmustudat kialakulása. Ebben a fogalomban benne foglaltatik mindaz, amit a helyi lakosok akkor éreznek, amikor a turistákra gondolnak. Ez tulajdonképpen annak a reflexiója, ahogy az ott élők a turizmust annak előnyeivel és hátrányaival együtt észlelik, ami visszatükrözi a turizmusnak az életminőségre gyakorolt hatásainak személyes értékelését, megítélését és jelentőségét (Müller, H. 2001).

Baranya megye két kiforrott turisztikai desztinációjában feltárt viszonyulások és összefüggések rámutattak arra, hogy a turizmus által indukált folyamatok nem csak a turisták számára tették vonzóvá a vidéket, hanem megerősítették a helyi lakosok területre vonatkozó identitását és értéktudatát.

Spiegler P. (2012) A turizmus révén felértékelődő vidék: Baranya c. teljes cikket itt a belinkelt címre kattintva olvashatja. A tanulmány 2012-ben a COMITATUS folyóiratban jelent meg (COMITATUS 22. évf. 209. szám).

The post A turizmus révén felértékelődő vidék: Baranya appeared first on Imázselemzés.

The post Orfű imázsfilm – Színezd újra az életed! appeared first on Imázselemzés.

Imitálni és törekedni

Az imázs (image) fogalma a latin eredetű imágó-ra vezethető vissza, amely két szemantikai kört egyesített: imitari (imitálni) és aemulor (törekedni) (Muller, 1963 in Szeles P. 1998:62). A két jelentés kölcsönhatását figyelhetjük meg például egy szobor vagy egy festmény esetében, amely egyszerre a valóság imitációja és a jelképezett dolog egyfajta idealizálása.

Érzékelni

Ezekhez a kontextuálisan összekapcsolódó alapjelentésekhez társultak a későbbiekben lélektani jelentések, majd az 1600-as években az emberi érzékelés, a percepció jelentése, majd még száz évvel később a koncepció értelme („konceptorikus elemekkel történő percepció”, amely az imázs pszichológiai értelmezésének alapját is adja) (Dauzat, 1971 in Szeles, P. 1998:63).

Fejlődni

Az 1800-as években az imágó-hoz biológiai jelentést is társítottak: a pillangó kifejlett állapotát jelölte.

Isteníteni

Az 1900-as években pedig vallási tartalommal is felruházták: az imágó a megismerhetetlen istenség manifesztálódása.

Célra törni

Az imágó pszichológiai értelmezése a jungi pszichoanalízis kialakulásával kezdődött, ahol „cél-image”-ra utalnak, visszatérve az eredeti alapjelentésekhez.

Ezen pszichológiai fogalomértelmezésnek a gazdasági szervezetek vagy a területi egységek világába történő átültetésekor a szerzők az image/imázs szót használják (Szeles P. 1998).

Image vagy imázs?

Angolszász elnevezéssel image, franciás változatában imázs.

Forrás: SZELES P. 1998: A hírnév ereje. Image és Arculat. STAR PR Ügynökség

The post Image vagy imázs? appeared first on Imázselemzés.

A turisztikai imázs a desztináció tényleges, létező adottságainak elvonatkoztatott, szubjektív, jellemzően idealizált kifejeződése, ami folyamatosan formálódik a turisták, a helyi lakosok és a turisztikai ágazat szereplőinek interaktív, kölcsönös kapcsolatában. (Spiegler P. 2011)

Bővebben a turisztikai imázsról

The post Turisztikai imázs fogalma appeared first on Imázselemzés.

A régiók között kialakult verseny a turizmus szempontjából is figyelmet érdemel. A globalizált gazdasági körülmények között a térségek egymással konkurálnak, hogy minél több turistát vonzzanak, valamint a turizmus sokoldalú gazdasági és társadalmi hatásait élvezhessék. Az egyre többfelé ágazó és egyre erősödő versenyben azok a térségek állják meg a helyüket, amelyek innovatívak, azaz mind a szervezeti felépítést, mind az irányításhoz és a további fejlesztéshez szükséges eszközöket tekintve lépést tartanak a kor követelményeivel.

A versenyben nem csak az objektív tényezőknek van nagy szerepe, hanem egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az ún. puha tényezők, amelyek közé tartozik többek között a térség turisztikai imázsa és a helyiek területi identitása. Az ezeket is figyelembe vevő, átfogóan értelmezett területi marketing, amely számos a terület fejlesztéséért felelős személy és szervezet együttműködését feltételezi, egyfajta megoldást jelent a jó versenypozíció kialakítására. Ez különösen fontos az átalakuló és fejlődő térségekben.

A területi marketing átfogó értelmezése

A turisztikai imázs és a területi identitás konstrukcióknak tekinthetőek, hiszen egy térségről és annak turizmusáról tudatosan hoznak létre képeket a különböző aktorok – a társadalmi, gazdasági és politikai szereplők. A helybeliek területi identitása és a térség imázsa nemcsak célja, hanem egyben kiindulópontja is a térségi marketingnek.

Az átfogóan értelmezett területi marketing tevékenység az aktorok kooperatív munkáját és a térség egységes piaci megjelenését feltételezi. A turisztikai irányultságú projektek segíthetik a térségi szintű együttműködés megteremtését, a szereplők összefogását, a területi identitás felélesztését és az egységes, pozitív imázs kialakítását. Nagyobb területi egységek, például a hazai turisztikai régiók esetében az egységes marketing irányvonal kialakításakor, valamint a regionális szintű összefogás megteremtésekor számos nehézséggel kell szembenézni – amelyek leküzdésére a turisztikai imázselemzés is útmutatást adhat.

A tanulmány a turisztikai imázs és a területi identitás jelentőségét vizsgálja a területi marketing tevékenységben, valamint a térségi turisztikai imázs kialakításának, vizsgálatának és formálásának lehetőségeit mutatja be egy német régió (Felső-Bajorország/Oberbayern), valamint egy magyar régió (Dél-Dunántúli Régió) és kistérség (Villány-Siklósi Borút), példáin keresztül.

Felkeltette érdeklődését a téma? Olvassa el a tanulmányt!

Spiegler P. (2009): A turisztikai imázs és a területi identitás jelentősége a térségi marketingben. Megjelent a Területfejlesztés és innováció folyóiratban (Területfejlesztés és innováció 3. évf. 1. szám, pp. 16-23.).

The post A turisztikai imázs és a területi identitás jelentősége a területi marketingben appeared first on Imázselemzés.

A településmarketinggel és a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek nélkülözhetetlenek a modern településirányítás számra.

• Milyen a településről kialakult kép, és ezt hogyan befolyásolja a turizmus és az önkormányzat?
• Mit jelent a település eladása? El kell-e adni? Kinek és hogyan kell eladni?
• Mi köze van a település eladásának a helyi gazdaság állapotához, fejlődéséhez, a települések versenyéhez? Ki, milyen hely-marketing tevékenységet végez és hogyan?
• Miért kiemelten fontos a turizmus a településmarketingben, mikor a település első számú vevői a munkahelyteremtő beruházók és a helyi lakosok?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kaptak választ a turizmus és településmarketing konferencia résztvevői.

A konferencián lehetőséget adott arra, hogy a témakör iránt érdeklődő önkormányzatok, turisztikai szervezetek (TDM-ek, rendezvényszervezők, vendéglátók, szolgáltatók), turizmus- és marketing szakos hallgatók, civil szervezetek képviselői, kutatók, marketingkommunikációs szakemberek naprakész információkat kapjanak az őket érintő aktuális kérdésekről elméleti és gyakorlatorientált megközelítésben egyaránt.

A turizmus és településmarketing konferencia külön szekcióban foglalkozott az IMÁZS témakörével. A szekcióban olyan előadások hangzottak el, amelyek a turizmus szerepét és jelentőségét vizsgálták a település arculatának formálásában.

1. Az országmárka mérése desztinációmenedzsment kontextusban. Előadó: Dr. Jenes Barbara egyetemi adjunktus, Marketing Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem

2. Városimázs-formáló vizuális kommunikáció. Előadó: Nagy Barna, ügyvezető, stratégiai tervező, Kreatív Vonalak Kft. Debrecen

3. A városimázs szerepe a városmarketingben Villány példáján. Előadó: Spiegler Patrícia kommunikációs és turisztikai szakértő, Info-Partner Szociális Szövetkezet

4. A PR szerepe az önkormányzatok kommunikációjában. Előadó: Dr. Virányiné Dr. Reichenbach Mónika polgármester, jogász, PR-szakértő, Pázmándi Önkormányzat

The post Turizmus és településmarketing Országos Konferencia appeared first on Imázselemzés.