A turizmus révén felértékelődő vidék: Baranya

Vidéki turizmus: vidéki idill?

A turizmus életminőségre gyakorolt hatása szerteágazó, azonban az ágazatot jelenleg szinte kizárólag a gazdasági tényezők alapján értékelik. Ugyanakkor szükséges, hogy a fenntarthatóság elvét követve mind a természeti, mind a társadalmi hatások felmérése is megtörténjen – fogalmazódik meg a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában . Ehhez kapcsolódik a stratégia azon célkitűzése, hogy a turizmusnak a társadalomra gyakorolt hatásait optimalizálja. Ebben a tekintetben egy turizmusbarát társadalom kialakítására törekszik, ahol helye van az alulról jövő kezdeményezéseknek. A stratégia hangsúlyozza a turizmus szerepét a munkahelyteremtésben, a vidékfejlesztésben és a helyi lakosság megtartásában – miközben figyelembe veszi azt is, hogy turizmusfejlesztés csak a megfelelő adottságokkal és feltételekkel rendelkező területeken indokolt.

A turizmus és a vidékfejlesztés összefüggésében különösen nagy hangsúlyt kapnak a társadalmi tényezők. Ehhez érdemes visszatekinteni az 1960-as és 1970-es évekre, amikor a vidék szerepe alapvetően változott meg, mivel az addig erőforrást jelentő vidék kedvezőtlen helyzetbe került – ekkor vált a közös európai politika kiemelt területévé is a vidékfejlesztés. A vidék értékeinek újrafogalmazásában a turizmus játszotta a főszerepet. Megváltozott a vidék reprezentációja és térhasználata, az agrártermelés mellett, illetve helyett megerősödött az ipari termelés és a turizmus (Megyesi B. 2007). Köstlin, K. (1996) azt a tézist képviseli, miszerint a turizmus teremtette meg a vidéket mint kulturális jelenséget, mivel a turizmus „esztétizálta” a helyiek életvilágát. A városiak a vidéket olyan helyként fogalmazzák meg, ahol a vágyott idillben élhetnek, így a vidék megjelenítésében az olyan kínálati elemek váltak hangsúlyossá mint a hagyomány, béke, csend, nyugalom, természet, jó levegő, barátságosság, közösség, kézművesség stb. (Csurgó B. 2007).

A vidék értékeinek felfedezése nem csak a turistákat, hanem a vidékre költözőket is magával hozta. A szuburbanizáció és a dezurbanizáció, azaz a városi népesség falvakba vándorlása révén maga a vidék is átalakul, városiasodik, ahogy a beköltöző lakosság városias élet- és viselkedésmódot hoz magával, valamint igényei szerint megerősíti a település infrastrukurális ellátottságát és gazdasági tevékenységét. Magyarország nagyobb vidéki városai, így Pécs körül is az 1980-as évek második felétől indult meg a szuburbanizáció, amikor is a központi városok helyett a népességnövekedés súlypontja a gyűrűbe, a városokat övező falvakba tevődött át, továbbá tényleges kiköltözési folyamatok indultak meg a nagyvárosokból a környező falvakba (Bajmóczy P. 2000).

Vidéki turizmus vizsgálata Baranya megyében

Baranya megye két kiforrott területi márkájú turisztikai célterületén, a Mecsek és Villány térségében vizsgáltuk, hogy a turizmus miként tudja megteremteni a vidék kiemelt pozícióját és vonzerejét, valamint hogyan képes megerősíteni a helyi lakosság önértékelését, értéktudatát. Ennek felmérése olyan módszertani apparátust követelt, ami képes a szubjektív tartalmak értékelésére, mint például a területi kötődés, a turizmussal szembeni attitűd vagy a térséghez fűződő érzelmi viszonyulás megragadására. A folyamat kimutatására a belső és a külső szemléletet egyaránt figyelembe vettük, amikor azt vizsgáltuk, hogyan értékelik a turisták a vidéki desztinációt, és hogyan tekintenek a helyi lakosok saját térségükre.

Vidéki turizmus Baranya megyében. Forrás: www. nyugatmecsek.hu

Vidéki turizmus Baranya megyében. Forrás: www.nyugatmecsek.hu

A vidéki társadalom turizmustudata

A turizmus társadalomra gyakorolt hatásainak optimalizálásához a kulcs a vidéki desztinációk esetében a turizmustudat kialakulása. Ebben a fogalomban benne foglaltatik mindaz, amit a helyi lakosok akkor éreznek, amikor a turistákra gondolnak. Ez tulajdonképpen annak a reflexiója, ahogy az ott élők a turizmust annak előnyeivel és hátrányaival együtt észlelik, ami visszatükrözi a turizmusnak az életminőségre gyakorolt hatásainak személyes értékelését, megítélését és jelentőségét (Müller, H. 2001).

Baranya megye két kiforrott turisztikai desztinációjában feltárt viszonyulások és összefüggések rámutattak arra, hogy a turizmus által indukált folyamatok nem csak a turisták számára tették vonzóvá a vidéket, hanem megerősítették a helyi lakosok területre vonatkozó identitását és értéktudatát.

 

Spiegler P. (2012) A turizmus révén felértékelődő vidék: Baranya c. teljes cikket itt a belinkelt címre kattintva olvashatja. A tanulmány 2012-ben a COMITATUS folyóiratban jelent meg (COMITATUS 22. évf. 209. szám).

 

Leave a Comment.

három + tizenkilenc =